Az egészséges táplálkozás

Egészséges táplálkozás nélkül nincs egészség. Az emberiség általános egészségi állapota arra enged következtetni, hogy a szokásos táplálék nem egészséges, és hogy egészséges táplálék nélkül lehetetlen a teljes egészség. De mit is nevezünk egészséges tápláléknak?

Hogyan lehet kideríteni, hogy mi is az egészséges táplálék?

Bizonyára mindenki hallott már a sokféle diétáról. Paleo, vércsoport diéta, szétválasztó diéta, és a végtelenségig sorolhatnánk. Mindenki másra esküszik, mást tart egészséges táplálkozásnak. Ha ki akarnánk deríteni, hogy közülük melyik az egyetlen helyes táplálkozási mód, akkor ezt, és még 10 tovább életet is eltölthetnénk a tanulmányozásukkal. De le is lehet ezt az utat rövidíteni. Mindössze két dolgot kell tenni hozzá. Először is el kell gondolkodni egy kicsit, és másodszor, ezt objektíven kell tenni. Felejtsd el a kulináris élvezeteket, és felejtsd el a mostani étkezési szokásaidat, és a legfontosabb, hogy felejts el mindent, amit eddig az egészséges táplálkozásról olvastál. Annak, aki egészséges akar lenni, az egészséges táplálkozást a legfelső prioritásnak kellene tartania.

Mit jelent az egészséges táplálkozás?

Az egészséges táplálék pontosan azt adja a szervezetnek, amire annak szüksége van a tökéletes működéshez. Egy olyan táplálkozási forma, amitől a szervezet – ha beteg – , újra egészséges lesz, és – ha egészséges – , tartósan az is marad. Ezt a táplálkozási formát szeretném most kompromisszumoktól mentesen bemutatni. Kompromisszumokat te magad fogsz ebbe beleépíteni, ha komolyan veszed az egészséged, akkor csak annyit, amennyit a szervezeted el tud viselni.

Ez a termék létezne-e az élelmiszeripar nélkül?

A legegyszerűbb módszer annak az eldöntésére, hogy egy bizonyos élelmiszer, vagy az elkészítési mód egészséges-e vagy nem, az, ha megvizsgáljuk, hogy vajon létezne-e az élelmiszeripar nélkül. Ha nem, akkor kerülendő a fogyasztása. Nézzük például a chips-et. Ezt könnyű eldönteni, mert egyértelműen ipari módszerekkel állítják elő. Ha az embernek szerencséje van, legalább burgonyából készült. Sokszor használnak azonban burgonya port hozzá, amit aztán olcsó olajban megsütnek, és ételszínezékkel, meg ízfokozókkal felturbóznak. A burgonyachips, úgy ahogy a bevásárlóközpontban megkapjuk, az élelmiszeripar nélkül nem lenne, ezért nem is tartozhat az egészséges élelmiszerek családjába.

Viszont ha bio burgonyát szeletekre vágunk, majd sütőben lassan ropogósra sütve, tiszta sóval, és paprikával fűszerezve tálalunk, az már beletartozhat az egészséges táplálkozás kategóriájába.

Különösen sokat segít az egészséges étrend definiálásában, ha megnézzük, hogy a legközelebbi rokonaink az állatvilágban, a csimpánzok mit fogyasztanak.

Az állatok ösztönösen tudják, hogy mi az egészséges táplálék.

Sok ember nem szereti, ha az állatokhoz hasonlítják, de az állatok ösztönösen tudják, hogy mi a jó számukra, amíg az ember ezt az ösztönét már rég elveszítette. Az állatoknak a tudomásunk szerint nincs szükségük szakértőkre ahhoz, hogy olyan táplálékot fogyasszanak, ami a számukra megfelelő. Még senki nem látott legelésző farkast, vagy gyümölcsöt majszoló héját. Minden állat hű marad a saját fajának megfelelő táplálékhoz, és egyetlen vadon élő állatnál sem találni úgy nevezett civilizációs betegséget. Nincs magas vérnyomásos vaddisznó, vagy túlsúlyos gepárd.

Az ember valóban mindenevő lenne?

Egy élőlény testi felépítése teljesen nyilvánvalóan meghatározza azt, hogy mi számára a megfelelő táplálék. Az ember állati fehérje igényét tökéletesen ki tudja elégíteni bogarakkal, vagy kukacokkal. A kis-, és nagyvadak vadászatához teljesen hiányoznak a szükséges képességei. Nincs jó szaglása, nem képes elérni a megfelelő sebességet, és nincsenek tépőfogai, mint egy húsevőnek. Az ember tehát nem húsevő.

Az ember inkább mindenevőnek szereti tartani magát, mint a sertés. Nem szívesen változtatunk az étkezési szokásainkon, és ha megnézzük az étlapunkat, az valóban egy mindenevőére hajaz. Csakhogy ez a mindenevő, nem mindenevőnek született. Csodálatos, hogy a legtöbbünket nem zavarja, hogy mindenevőként a disznóval egy hajóban evezünk. A régi időkben, az ispotályok közelében disznókat hizlaltak, és a takarmánnyal való spórolás okán a vérrel és gennyel átitatott kötszerrel etették őket. Még mindig van, aki úgy gondolja, hogy a disznóéval megegyező táplálék lenne a számunkra is egészséges? Miért nem keresünk inkább egy olyan állatot, ami a testalkatát tekintve sokkal jobban hasonlít az emberhez? Jóllehet az ember nem az egész testfelületén szőrös, de mégis sokkal hasonlatosabb egy csimpánzhoz, mint egy sertéshez.

Mit eszik a csimpánz? És mit jelent ez az ember számára?

A vadon élő csimpánz két fő táplálékot fogyaszt. Az étrendje 50%-ban gyümölcsökből, 40%-ban levelekből, és virágokból áll. A maradék 10% olajos magvak, és csonthéjasok. És egy egészen kis rész, talán 2% az állati fehérje. Rovarok, tojások, és kisebb emlősök.

Mi az ember két fő tápláléka?

Itt most nem a sörre, vagy a csokoládéra gondolok, hanem az alapvető élelmiszerekre. Két nagy csoport van, amit a csimpánzok egyáltalán nem, viszont az ember nagy mennyiségben fogyaszt. Az egyik a gabonafélék, a másik pedig a tej, és tejtermékek. A csimpánzok soha nem esznek kenyeret, péksüteményeket, vajat, joghurtot, sajtot, pizzát, és süteményt. És húst olyan mennyiségben, amekkora mennyiségben az emberek többsége igen.

Miért működik a vércsoport diéta?

Ha valaha is hallottál már a vércsoport diétáról, magad is rájöhettél, hogy miért érzik magukat jobban azok, akik azt követik. Leegyszerűsítve a különböző vércsoporthoz tartozó emberek vagy a tejtermékeket, vagy a gabonaféléket, vagy a húst kell, hogy kerüljék. Helyette több zöldség, és gyümölcs fogyasztását ajánlják nekik. Teljesen logikus, hogy ha valaki kevesebbet fogyaszt olyan élelmiszerekből, amik nem részei az egészséges táplálkozásnak, jobban érzi magát, a vércsoportjától függetlenül.

Miért nem tartozik a gabona az egészséges étrendhez?

A gabonát már 10 000 éve fogyasztja az ember, de emiatt a hosszú idő miatt még nem tartozik bele automatikusan a fajra jellemző étrendbe. És ha figyelembe vesszük az emberiség történetét, ami 2,5 millió év, az a 10 000 év igazán csekélység. A gabona egy kiváló lehetőség arra, hogy sok embert gyorsan jól lehessen lakatni. Jóllakat, de meg is betegít. Egy kevés gabona, egy kis kenyér, vagy péksütemény, főleg, ha legalább teljes kiőrlésű lisztből készült, még nem volna tragikus. De sajnos a pékáruval együtt megkapjuk az ízfokozókat, a gombaölő szereket, és az ételszínezékeket is. További hátrány, hogy a gabona fogyasztásával csökken a zöldség és gyümölcs fogyasztása, hisz a gabona eltelít. A zöldség és a gyümölcs sokkal több tápanyagot tartalmaz a gabonánál. Teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru, különösen, ha nem agyonnemesített gabonafajtából készült, kis mennyiségben kiegészítheti az egészséges táplálékot.

Miért nem egészséges a tej fogyasztása?

Amit a tej tartalmaz, az kétség kívül nagyon hasznos, de csak és kizárólag a borjú, és nem az ember számára. A tej fajra jellemző bébiétel. Ez azt jelenti, hogy a macskatej, a kiscicák számára tökéletes táplálék, egészen addig, amíg önállóak nem lesznek képesek egereket fogni. Az embergyerekek számára pedig addig, amíg képesek nem lesznek a zöldség és a gyümölcs elfogyasztására, és megemésztésére. A tehéntej pedig a borjaknak, amíg nem lesznek képesek füvet enni, és azt megemészteni. Régen, amikor még létezett igazi, természetes módon előállított nyers tej, még nem volt annyira tragikus a tejfogyasztás. De manapság gyakorlatilag ilyen tej már nincs. Némely országokban tilos is a pasztörizálatlan nyers tejjel való kereskedés.

Miért nem egészséges a húsfogyasztás?

Véleményem szerint az ember akkor kezdett húst fogyasztani, amikor olyan területekre vándorolt, ahol nem talált elég zöldséget, és gyümölcsöt. Az éhség rákényszerítette, hogy kitaláljon valamit. De biológiai értelemben a hús csak szükséghelyzeti táplálék, ami lehetővé tette az ősünknek, hogy a hidegben, és a hóban túléljen. Ha már húst fogyasztunk, akkor csak kis mennyiségben, ahogy a csimpánzok is teszik, és nagyon jó minőségben. A legjobb, ha közvetlenül a tenyésztőtől vásárolunk. Egyrészt azok az állatok megfelelő módon voltak tartva, másrészt pedig a feldolgozásuk előtt nem voltak keresztül-kasul szállítva fél Európán át.

Az ember az egyetlen élőlény, amelyik főz.

A vadon élő állatok nyersen fogyasztják el a táplálékukat. Senki nem látott még az állatkertben oroszlánt sült húst, vagy zebrát párolt füvet enni. A látogatók nem beteg állatokat akarnak ott látni, hanem egészségeseket. Az pedig csak úgy lehetséges, ha nyers táplálékot kapnak. Tulajdonképpen abszurd, hogy a nyers táplálék fogyasztása érdekében kell tényeket felsorakoztatni, de sok ember képtelen helyes döntést hozni, ha nincs tudományos tényekkel is megtámogatva. A tudományos kutatások fő szponzorainak, a gyógyszer-, és élelmiszeripari cégeknek semmilyen érdekük nem fűződik olyan kutatások támogatásához, ami arra irányulna, hogy valaki egészségesebb táplálék fogyasztásának hatására egészségesebb legyen. Ezért nem is folynak ilyen kutatások. De Dr. Robert Youg végzett a nyers étkezéssel kapcsolatos kutatásokat.

Az élő élelmiszer rezgési frekvenciája.

A megfőzött, megsütött, vagy más módon 50 fok fölé melegített élelmiszerek nagy részben elveszítik az életerejüket. Sok vitamin megrongálódik, az enzimek szétesnek, a fehérjék, és az egészséges zsírok denaturálódnak. Dr. Robert Young mikrobiológus megmérte az élelmiszerek frekvenciáit, és azokat összehasonlította az egészséges szervek rezgésének frekvenciájával. Azt állapította meg, hogy egy egészséges ember, egészséges szervének a frekvenciája 70 Mghz, amíg egy rákos sejté 40 Mghz. Dr. Young megállapította, hogy egy sejt haldokolni kezd, amint a rezgésszáma 40 Mghz alá süllyed. A csirkehús, és a hamburger rezgésszáma 3 és 5 Mghz között van, amíg a friss zöldség, mint a brokkoli, vagy a saláta, legalább 70 Mghz frekvenciájú. Tehát a friss zöldség messze jobban képes az szervezetet egészségben tartani, mint a csirkehús, vagy a hamburger. Hiszen az az élelmiszer, amelyik maga is csak kevés életerővel rendelkezik, nem is adhat át életerőt a szervezet sejtjeinek. Minél több friss gyümölcsöt és zöldséget építünk be a táplálékunkba, annál több életenergiát lesznek képesek a sejtjeink magukhoz venni.

A zöldség, mint ideális emberi táplálék.

Ha visszagondolunk a csimpánzok táplálékára, és azt összehasonlítjuk a modern ember napi fogyasztásával, mi az ami feltűnik? Mit esznek a csimpánzok nagy mennyiségben? Leveleket, zöldséget, és gyümölcsöt. Mit eszik a modern ember minimális mennyiségben? Zöldséget, és gyümölcsöt. Ki az aki vidáman, és egészségesen ugrál ágról ágra? A csimpánz. És ki az, aki egy egész lexikonra való betegségben szenved fél életén át? A modern ember.

Mi a helyes kompromisszum?

Természetesen az előttem is világos, hogy képtelenség visszatérni azokhoz a táplálkozási szokásokhoz, amiket a csimpánzok, vagy akár az őseink folytattak. A majmok napjuk jelentős részében táplálkoznak. A modern embernek erre egyszerűen már nincs ideje. Egyfajta szükségszerűség, hogy olyan táplálékot fogyasszunk, amivel gyorsan megtömhetjük a hasunkat. Zöldségből sokkal többet kellene ennünk, mire jóllakunk. Munkám során sokszor szembesülök azzal, hogy a különböző nyavalyában szenvedő embertársaimnak fogalma sincs arról, hogy a helytelen táplálék az oka a bajainak. Én azt gondolom, hogy abból kell kiindulni, hogy alapvetően nem azt a táplálékot fogyasztom, amire „le vagyok gyártva”. Innen kezdve tehát nem szabad csodálkozni, ha a szervezetem nem működik kifogástalanul. A megoldás pedig azoknak az anyagoknak a pótlása, ami hiányzik. Igen, a táplálék kiegészítőkről beszélek.

Én találtam egy megnyugtató kompromisszumot. Amennyire lehet, odafigyelek a fajnak megfelelő táplálkozásomra, és spirulina tablettával pótolom a zöldségeket, amiket nem eszek meg. A DXN spirulina alga készítményéből 4 tabletta egyenértékű 1 kg zöldség tápértékével. És egy pillanat alatt le lehet nyelni. Fontos tudni, hogy az algák nagyon érzékenyek a különböző kórokozókra. Ezért az algák medencéjébe általában növény védőszert is tesznek. Nemrég egy riportfilmet láttam a német TV-ben arról, hogy nem találtak tiszta algakészítményt. A DXN spirulinájáról két dolgot kell tudni. Kristálytiszta édesvizet szivattyúznak fel földből, amit aztán besóznak, mert a mi spirulinánk sósvízi spirulina. A másik, hogy teljesen tisztán hagyják a vizet, nem keverik vegyszerekkel, és nem törődnek a veszteséggel annak érdekében, hogy a túlélő alga teljesen tiszta lehessen. Ugyanis a spirulina magához köti a nehézfémeket, de a DXN azt szeretné, ha ezt csak a szervezetünkben tenné, és nem a vízben, ahol felnő. Ezt fontosnak tartottam megemlíteni, hogy amikor megveszed a legolcsóbb spirulinát, vagy clorellát, tudd, hogy miért kerül csak annyiba.

A cikk a következő német nyelvű forrás alapján készült: //www.zentrum-der-gesundheit.de