A betegség ára 35 milliárd forint

Megdöbbentő cikket olvastam a napokban arról, hogy a magyarok mekkora összegeket költenek gyógyszerre.

A Pharma Online / vg.hu 2017-es beszámolója szerint 2016-ban a magyarok havi szinten átlagosan tízmilliárd forintot költöttek vényköteles gyógyszerekre, a legtöbb gyógyszert pedig a szív- és érrendszeri betegségekre írták fel az orvosok, ezekre a szerekre évente több mint 35 milliárd forintot fordítottunk. Korosztályos bontásban a 65–69 évesek költötték a legtöbbet gyógyszerre, mintegy 16 milliárd forintot évente. Ezek az adatok a cikkben nem hivatkoznak elsődleges statisztikai közlésre pontos módszertannal, ezért érdemes állítólagos, tájékoztató jellegű becslésként kezelni őket, nem hivatalos, auditált adatként.

Frissebb, jól dokumentált számok is rendelkezésre állnak: a 24.hu beszámolója szerint 2022-ben összesen mintegy 600 milliárd forintot költöttek a magyar betegek vényköteles gyógyszerekre, míg a Házipatika cikke alapján 2024-ben a lakosság patikai kiadásai 163 milliárd forintra emelkedtek, ezen belül is a tápcsatorna- és anyagcsere-betegségek, a daganatos megbetegedések és a szív- érrendszeri betegségek gyógyszerei viszik el a legnagyobb szeletet. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint egy átlagos magyar háztartás 2023-ban 272 ezer forintot fordított saját zsebből egészségügyi kiadásra, ennek legnagyobb részét (152 ezer forintot) gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre költve.

A szív- és érrendszeri betegségek ellen szedett gyógyszerek mögött ott sorakoznak a vércukorszint-csökkentő készítmények, a véralvadásgátlók, a különböző légúti megbetegedések (COPD, asztma) kezelésére használt szerek és a daganatellenes készítmények.

Tényleg ilyen rossz a helyzet?

Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy valóban ennyi a beteg ember napjainkban. Mindenki saját helyzetéből indul ki. Egészséges családból származom. Az én nagyanyám biztosan rontja a statisztikákat, mert a közel kilencven évével csak egyfajta gyógyszert szed, vérnyomásra. Anyukám, aki a fent említett 65–69 éves korosztályba tartozik, szintén csak egyfajta gyógyszert szed, és azt sem állandó jelleggel. Én, túl a negyvenen, semmiféle gyógyszert nem szedek, és nem is áll szándékomban.

Abból a pénzből, amit gyógyszerre költenék, inkább vitaminokat és étrend-kiegészítőket veszek, mert egy valami biztos: az egészség árát mindenki megfizeti, ahogy a betegség ára is megfizetésre kerül. Csak az nem mindegy, milyen formában.

Igen, az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére költeni kell. De az emberek többsége sajnos megvárja, amíg beüt a baj, aztán rohangál fűhöz-fához. Keresi az azonnali megoldást, és akkor már nem számít a pénz. Kerül, amibe kerül, csak hasson.

Na, ez az a hozzáállás, amit nem tudok megérteni. Ha van egy család, ahol a családtagok tudják, hogy hajlamosak valamiféle betegségre, miért nem kezdik el időben megtenni a szükséges óvintézkedéseket? Például odafigyelnek a táplálkozásukra, mozognak, és szükség esetén étrend-kiegészítőkkel is támogatják a szervezetüket?

Javítanád a statisztikát?

A megelőzésben szerintem sokat segíthet a tudatos életmód: rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott táplálkozás, és ha valaki szeretné, kiegészítő táplálék-kiegészítők bevonása, mint amilyen például a ganoderma (más néven pecsétviaszgomba) is lehet. Ezek persze nem helyettesítik az orvosi kezelést vagy a felírt gyógyszereket – az ezekkel kapcsolatos minden döntést mindig a kezelőorvosunkkal érdemes egyeztetni.