Vérnyomásmérés – helyesen

A Magyar Hypertonia Társaság ajánlásai alapján

A vérnyomás mérése egyszerűnek tűnik, valójában azonban rengeteg apró hiba csúszhat bele, ami téves eredményhez vezet. Az alábbi szabályok a hazai és nemzetközi hipertónia-ajánlásokkal (Magyar Hypertonia Társaság, European Society of Hypertension) összhangban foglalják össze, mire érdemes figyelni, ha pontos képet szeretnénk kapni a vérnyomásunkról.

A szabályok a következők:

1. Egyetlen vérnyomásmérés alapján senkit sem szabad magas vérnyomásos betegnek minősíteni.

2. Mielőtt megmérjük a vérnyomást, meg kell győződnünk arról, hogy az illető a mérést megelőző fél órában nem ivott teát, kólát, kávét, energiaitalt vagy egyéb koffeintartalmú italt, és nem dohányzott. Egyébként hamisan magas értéket kapunk.

3. Vérnyomást csak kiürített húgyhólyag mellett szabad mérni. Egyébként hamisan magas értéket kapunk.

4. A mérést megelőzően a páciensnek legalább 5 percig kell pihennie egy számára semleges környezetben. Ez a környezet nem lehet zajos, semleges hőmérsékletűnek kell lennie, és olyannak, amelyben az illetőt nem éri izgalom. Egyébként hamisan magas értéket kapunk.

5. A vérnyomást csak az illető testalkatához illeszkedő méretű mandzsettával szabad mérni. (A mandzsetta az, amit a karra tekerünk, és felfújjuk levegővel.) Több különböző méretű mandzsetta közül kell kiválasztani az adott személy számára megfelelőt.

6. A vérnyomásmérés ideje alatt nem beszélhet sem a vizsgáló, sem a vizsgált személy.

7. A vizsgált személynek kényelmes karosszékben kell ülnie, olyanban, ami jól megtámasztja a hátát és a karját. Nem mérünk tehát vérnyomást például kis kerek forgószéken, ahol nincs jól megtámasztva a hát és a kar. Ha ez a feltétel nem teljesül, tévesen magasabb értéket mérhetünk.

8. A vérnyomásmérés alatt a vizsgált személy nem teheti keresztbe a lábait, mert ez tévesen magasabb értéket okozhat.

9. A felkarnak a szív magasságában kell lennie, kényelmesen megtámasztva, enyhén behajlított könyökkel. Ha a kart alátámasztás nélkül tartjuk fel, az tévesen magasabb vérnyomásértéket eredményezhet.

10. Minden esetben legalább két-három alkalommal egymást követően kell megmérni a vérnyomást, úgy, hogy az egyes mérések között legkevesebb egy-két perc szünetet tartunk. A mérések eredményéből átlagot kell számolni.

11. A vérnyomásmérés megkezdése előtt a vizsgált személyt tájékoztatni kell arról, hogy többször is meg fogjuk mérni a vérnyomását, de ebből ne következtessen arra, hogy bármi baj lenne vele. Erre azért van szükség, mert több mérés eredményéből kell átlagot számolni.

12. Ha a helyesen kivitelezett vérnyomásmérés ellenére is magas vérnyomásra gyanakszunk, következő lépésként érdemes megmérni a vérnyomást mindkét karon – ülve, állva és fekve is –, valamint mindkét alsó végtagon is.

13. Minden esetben meg kell győződni arról, hogy az illető vérnyomását nem befolyásolja aggodalom vagy izgalom. Tapasztalat, hogy az orvos látványa, az orvosi vizsgálat ténye önmagában is sok esetben magasabbra emeli a vérnyomást. Ezt – az orvosok fehér köpenyére utalva – „fehérköpeny-hipertóniának” nevezik. Mielőtt magasnak minősítenénk valakinek a vérnyomását, mindig ki kell zárnunk ennek lehetőségét.

14. Ha mindezek a feltételek teljesültek, és a vérnyomás – valóban szabályos méréssel is – magasnak tűnik, érdemes az illetőt megtanítani arra, hogy otthon, zavaró körülményektől mentes környezetben is meg tudja mérni saját vérnyomását. Ez az otthoni vérnyomásmérés (HBPM) segít kizárni a fehérköpeny-hipertónia lehetőségét, és ma már a hivatalos ajánlások (ESH/MHT) az irodai mérés mellett egyenrangú diagnosztikai eszközként kezelik (forrás).

15. Az otthoni mérés során több napon át, naponta több alkalommal kell szabályosan megmérni a vérnyomást, a mért értékeket fel kell jegyezni, és ezekkel vissza kell menni az orvoshoz ellenőrzésre.

16. Amennyiben a vérnyomás – a fentiek betartása mellett – minden kétséget kizáróan magasnak bizonyul, az orvos dönt arról, hogy életmódbeli változtatással, gyógyszeres kezeléssel vagy a kettő kombinációjával induljon-e a kezelés.

Miért fontos mindez? Mert a diagnózis és a kezelés is csak annyira jó, amennyire pontos a mérés, amire épül. A pontatlanul, szabálytalanul mért érték félrevezetheti mind a beteget, mind az orvost – éppen ezért érdemes a fenti szabályokat betartani otthon is, és a felírt gyógyszerekkel, illetve azok esetleges módosításával kapcsolatos minden döntést mindig a kezelőorvosunkkal egyeztetni, a nála dokumentált, megbízható mérési eredmények alapján.